Katona József Bánk bán

A Bánk bán szerkezete:  - 5 felvonás in medias res kezdéssel - prológus(=előversengés) - klasszikus felépítésű: expozíció, bonyodalom, kibontakozás, tetőpont és megoldás 1. Jegyzés Kecskemét városának, szülőhelyének köszönetet mond 2. Prológus - prológus = a klasszikus dráma beköszöntője, üdvözlés, a mű tárgya - Biberach és Ottó beszélgetése: megtudjuk, hogy Ottó szerelmes Melindába és el akarja csábítani - szereplők és az alaphelyzet megismerése 3. Expozíció - expozíció = bevezetés - a dráma két fő vonulatának a közélet és magánélet konfliktusa - Mikhál és Simon  beszélgetése, a bojóthi nemzet dicsőítése - Petur buzdítja őket és a békétleneket, hogy lázadjanak föl Gertrúdisz ellen - Petur titokban hazahívja Bánkot - Tiborc és Bánk beszélgetése: Tiborc a szegénységről, Bánk pedig Melindáról és az   érthetetlenségéről, hogy nem érti a konfliktust beszélgetnek el egymás mellett - Biberach és Ottó beszélgetése: Melindát is el lehet csábítani - Izidóra szerelmes Ottóba

Bánk bán Szereplők Személyek Történelmi alakok Jellemzők Bánk - nádor  Benedek bán közélet: a nép érdekeit nézi, de próbál jogszerű lenni, törvénytisztelő, hazaszerető, a mű végére megbukik, mint nádor, tiszteli a királyát magánélet: családszerető, féltékeny, szereti a feleségét, aggódó, gondoskodó, a mű végére törékeny, kitaszított, őrült, befolyásolható, indulatos Endre – király  II. András (1205-1235) igazságos, rábízza a királynéra a palotát, mert bízik benne, majd csalódott lesz, mert a királyné kihasználja a helyzetét Gertrudis - királyné  Gertrúd, II. András felesége gonosz, ravasz, kétszínű, erős, határozott, tekintélyes személyiség, idegen, családjával engedékeny, királynéként elbukott Ottó – Gertrudis öccse  Bertold, valószínűleg Gertrúd öccse szánalmas, szerelmes, szenvedélyes, gyilkos, csábító, erkölcstele Melinda – Bánk felesége  spanyol hercegnő, Bened

A XIX. század első fele tekinthető a magyar vándorszínészet hőskorának. Ennek az időszaknak volt egyik kiemelkedő színésznője Déryné Széppataki Róza. Déryné Széppataki Róza ( 1793 – 1872 ) Az első magyar opera-énekesnő, a vándorszínészet egyik jelképe és a magyar színjátszás kimagasló alakja . Legnagyobb sikereit énekes szubrettként érte el. 1810-ben magyarosította nevét Széppatakira , eredeti neve Schenbach Rozália volt . Bár a színésznő házassága nem sikerült jól, a szerelmet azért megtapasztalta, igaz, más férfi karjaiban. Egy ideig Katona József udvarolt neki, de kevés sikerrel. Mivel Katona Békési József álnéven tevékenykedett egy ideig, Róza nem tudta, kitől kapott szerelmes levelet, amikor meglátta az aláírásként szereplő „KJ” monogramot, így elutasította a közeledést. Már csak akkor jött rá, ki volt a titkos imádója, amikor férjhez ment. Katona nehezen dolgozta fel, hogy kikosarazták őt, ezért a színésznőn a színpadon, nyilvánosan akart elégtételt venni,

1791. november 11-én született Kecskeméten; iparos család sarja. Édesapja a körülményekhez képest szokatlanul művelt takácsmester, aki tanult embert kíván faragni fiából. Elemi tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végzi. A gimnáziumi éveket a pesti és a kecskeméti piaristáknál tölti. Diákként költeményeket ír, de ezek jobbára stílus- és nyelvi próbálkozások. 1810-13 között jogot hallgat Pesten, de érdeklődését elsősorban a történelem és a színház felé irányítja. Pesten ekkoriban színház nem, de állandó színtársulat létezik, akik különböző termekben, bérleményekben játszanak. Leginkább az ún. Hakker-szála néven ismert hodályban játszanak. A pesti színtársulatnak lelkes hívei és kisegítői - minden tilalom ellenére - az egyetemi hallgatók. Mint akkoriban többen, a jogtan-hallgató Katona József is összebarátkozik a társulat tagjaival, s nem is mellesleg szerelemre gyúl a szépséges Déryné iránt. Déryné azonban nem törődik a lelkes diák fiatalemberrel,