A Bánk bán utóélete


1819. a cenzor nem engedi a bemutatót
1833. február 15. kassai ősbemutató
1848. március 15. pesti díszelőadás, nép követeli
1850-es években betiltják, feltehetőleg a témája miatt, nem összeegyeztethető az akkori politikával
1861. Erkel Ferenc: Bánk bán című operája megjelenik

Nemzeti Színház, Erkel Ferenc Színház

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cselekményszerkezet

A Bánk bán szerkezete:  - 5 felvonás in medias res kezdéssel - prológus(=előversengés) - klasszikus felépítésű: expozíció, bonyodalom, kibontakozás, tetőpont és megoldás 1. Jegyzés Kecskemét városának, szülőhelyének köszönetet mond 2. Prológus - prológus = a klasszikus dráma beköszöntője, üdvözlés, a mű tárgya - Biberach és Ottó beszélgetése: megtudjuk, hogy Ottó szerelmes Melindába és el akarja csábítani - szereplők és az alaphelyzet megismerése 3. Expozíció - expozíció = bevezetés - a dráma két fő vonulatának a közélet és magánélet konfliktusa - Mikhál és Simon  beszélgetése, a bojóthi nemzet dicsőítése - Petur buzdítja őket és a békétleneket, hogy lázadjanak föl Gertrúdisz ellen - Petur titokban hazahívja Bánkot - Tiborc és Bánk beszélgetése: Tiborc a szegénységről, Bánk pedig Melindáról és az   érthetetlenségéről, hogy nem érti a konfliktust beszélgetnek el egymás mellett - Biberach és Ottó beszélgetése: Melindát is el lehet csábítani - Izidóra szerelmes Ottóba
További információk